A kérdés nem rossz. Van egy ismerõsöm, akinek szerencséje volt, és ma már azt vesz meg magának, amit csak akar. Az ember azt gondolná, miyen boldog lehet, de nem. Õszintén szólva boldogabbnak láttam, amikor még "szegény" volt. Régen nem egybõl kapta meg, amit akart, hanem álmodoznia, vágyakoznia kellett utána, így jobban meg is becsülte a dolgait. Ma ez már nem így van, és hiába a mindenféle csillogás, nem boldog! Szóval ha valaki a pénzre gondol, nem biztos, hogy mindig boldogít!