Szeretem az erdőt. Nem jó a városokban élni: túl sok ott az üzekedni vágyó nőszemély.
Nem jobb-e vajon gyilkosok kezére jutni, mint egy üzekedni vágyó nőszemély álmaiba?
De nézzétek csak ezeket a férfiakat: tekintetük elárulja őket - nem ismernek jobb dolgot a világon, mint egy nőszemély karjai közt heverni.
Lelkük mélyét mocsár borítja; és jaj mindenkinek, ha iszapjukban még szellem is lakozik!
Legalább állatnak lennétek tökéletesek! Csakhogy az állat ártatlan ám!
Legyetek érzékeitek gyilkosai: talán bizony erre intlek én benneteket? Intésem ennyi néktek: az érzékek ártatlanok.
Talán bizony szüzességre intlek én benneteket? A szüzesség némelyeknél erény, sokaknál azonban szinte bűn.
Igaz, megtartóztatják magukat: mégis minden tettükből irigykedőn elősandít az érzékiség tüzelő szukája.
Még erényük magaslatára és szellemük hidegébe is békétlenséggel követi őket ez a rusnya állat.
És milyen illedelmesen tud koldulni az érzékiség tüzelő szukája egy darabka szellemért, ha megvonják tőle a falatnyi húst.
Szeretitek a szomorújátékokat és mindazt, ami összetöri szívetek? Én azonban nem bízom szukáitokban.
Túl kegyetlen nékem pillantásotok: kéjsóváran lestek a szenvedőre. Amit pedig részvétnek hívtok, vajon nem gyönyörötök álcája csak?
És legyen tiétek ez a példázat is: sokan akarták kiűzni ördögüket, s lám, közben maguk is disznók lettek.
Akinek nehezére esik a szüzesség, inkább mondjon le róla: nehogy ez legyen néki a poklok útja - nehogy mocsárba és üzekedésbe fúljon benne a lélek.
Mocskos dolgokról beszélek? Nem ez a legrosszabb nékem.
A megismerés embere nem akkor irtózik megmerítkezni az igazság vizében, ha mocskos az a víz, hanem ha az csak pocsolya.
Bizony mondom néktek, vannak, akikben mélységes a szüzesség: gyöngédebbek ők szívükben, többet és szívesebben nevetnek ők nálatok.
Nevetnek még a szüzességen is, és azt kérdik: "Szüzesség? Mi az?
Nem balgaság-e vajon a szüzesség? De a balgaság jött el hozzánk, és nem mi kerestük őt.
Szállást adtunk hát a vendégnek szívünkben: most velünk lakik - maradjon, ameddig csak akar!"
Így szólott Zarathustra.