Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy bájos Dupla dombocska édes kis völgyecskével.
A baj csak az volt, hogy nagyra vágyó volt a kicsikém. Mikor is rátalált egy tapasztalatlan, de kedves Turista
Dombocska.:
- Szerbusz, Turista mit szeretnél tőlem? Ügye milyen kívánatosak vagyunk?
Turista:
- Bizony nagyon kirándulást keltő vagy, szívesen közelebb kerülnék völgyecskéd, mannát harmatozó kútjához.
Dombocska:
- Talán holnap, vagy holnapután, esetleg majd valamikor. Akkor is csak, úgy ha addig is hozol nekem sok sok aranyláncos havasi gyopárt és gyémántos erdei szamócát.
Nem volt mit tennie a szegény Turistának, elindult keresni, hogy teljesítse Dombocskája kívánságát, hisz nagyon vágyakozott, hogy feljuthasson rá. Míg odavolt, hogy hogy nem arra keveredett egy Sport Hegymászó. Meglátta ezt a Dupla dombocska és azonnal felajánlkozott neki.
Hegymászó:
- Jé egy bájos kis Dupla dombocska! Nem egy kimondott hegy, de ha már itt van megmászom.
Ekkor ért vissza a nehezen meg szerzett arany láncokkal díszített virágokkal, gyémánttal ékesített gyümölcsökkel a Turista. Szomorúan vette észre, hogy egy Sport Hegymászó épp akkor hág át szeretett Dupla dombocskája édes völgyecskéjén. El is keseredett nagyon.
Másnap viszont a Gleccser Macsó se szó se beszéd odébb állt. Már más megdönthető hegycsúcsok lebegtek a szemei előtt. A Dupla dombocska csak várt és várt rá, de hiába.
Egyszer csak jött a hír hogy a Sport Hegymászó elmerült egy veszélyes Hegycsúcs vonulat szakadékának zuhatagában. Ekkor úgy döntött a Dupla dombocska, hogy megint magához édesgeti újra a Turistát. Csakhogy mostanra már tapasztaltabb lett Turistánk és nem hitt a Dupla dombocskának, talált magának egy nem nagyra vágyó másikat

Konklúzió és intelmek:

Dupla dombocskáknak:
- Ki az egyszerű kedves Turistát nem becsüli, az a Sport hegymászót nem érdemli.
Sport Hegymászóknak:
- Jobb ma egy békés Dupla dombocska, mint holnap egy veszélyes, de hívogató Hegycsúcs.
Turistáknak:
- Ne pazarolj időt, energiát olyan Dupla dombocskára, amelyik nem enged úgyse magára.
Végül, de nem utolsó sorban, egy jó tanács veszélyes Hegycsúcsok számára.
- Kezdjetek szelídülni és becsüljétek meg Sport Hegymászóitokat. Eljön, a nap mikor Csúcsaitokat az idő vasfoga omladozó dombocskává alakítja. Akkor már örülnétek, ha egy kivénhedt kóbor vándor remete felétek kószálna. De addigra már késő lesz!

Hétvégén a szép, Tihanyba mentem.
Egy ulti bajnokságra beneveztem.
Vízhang nem, de jött nagy hideg.
Kedvünk jó maradt, nem zord s rideg.

Sok jó régi barát újra találkozott.
Verseny hangulat egyre fokozódott.
Volt ám móka, rengeteg ugratás.
Sértődés nem történt, csak kacagás.

Fortuna a döntőig segített engem.
Ott elhagyott, mint a régi szerelmem.
Kilencvenből tizenegyedik lettem.
Ez is szép, hát el nem keseredtem.

Legközelebb remélem jobban sikerül.
Talán az ég is akkor majd kiderül.
Jövőre biztos szerencsésebb leszek.
Főleg ha az új párommal megyek.

A tudás mondják, nagy végtelen hatalom.
Melynek földjén, oly csekély a birtokom.
Ezért mindenkinek, megfelelni nem tudok.
Egynek, legalább magamnak, próbálok.

Rám emiatt, haragot, sziklát ne vessetek.
Csak ki hibát, soha el nem követett.
Vétünk, s ebből tanulunk, szüntelen.
Eme körforgás, állandó és végtelen

Kertész is vagyok, nem csak csodálód.
Tisztelni és öntözni, szeretném virágod.
Szeretet s gyönyör, mit egymásnak adunk.
Hidd el, bearanyozza, minden napunk.

Először legyen, csak kötetlen séta.
Legközelebb lehet egy könnyed vacsora.
És ha ezek után is minden egyezik.
Megehetünk, közösen egy reggelit.

Nem csak azt, hanem mindent akarok!
Ebből is látod, álszent nem vagyok.
Őszinteséget, ha másoktól elvárod.
Akkor kérd, ha magadban megtalálod.

Havay Tibor vagyok!

Ha az igazat mondanám.
Biztos füllentőnek tartanál.
Ha szépeket hazudnék.
Talán, kegyeidbe kerülnék.

Most, mond meg, kérlek, mit tegyek.
Érted, versenybe, tisztán hogy legyek.
Leírva kevés lehet nevem.
Gyere, ismerd meg, életem.

Szerelem, mit tőlem kapnál.
Boldogság, mely így ránk talál.
Mindkettőnknek, kell ez, az esély.
Egy lehetőséget hidd, el megér.

Cupidót idézem, meg mint tanút.
Érdemes megszegni minden tabut.
Mit tiszta szívvel megteszünk.
Igazolhatja későbbi szép életünk.

Melyet, ha együtt remélem, leélünk.
Sok szép emlékre vissza, tekintünk.
Egy gondolat jut majd eszünkbe.
Bizony mindenképpen megérte.

Az Öreg zsivány

Visszavonult csibész vagyok.
Már csak szeretetre vágyok.
A kicsapongást már meguntam.
Egyszer így lesz, mindig tudtam.

Éveket, melyeket eddig éltem.
Kifosztottam, amit csak elértem.
Mit hoz, majd a holnapom.
Remélek, de nem tudom.

Gyermek utáni vágy is elér.
Nem maradt más, csak a remény.
Utód is kel, aki szeret.
Régi rosszat, elfeledtet.

Lehet késő, felfogtam már.
Elfogadom, ami rám vár
Kérem hát az embereket.
Bocsássák meg, bűneimet.

Így akkor sem lesz vége.
Megteszek majd, mindent érte.
Jóváteszem, minden dolgom.
Boldogságom megtalálom.

Ember vagyok, nem egy isten.
Tudd meg, nem is hittem.
Fel nem adom, hidd el, kérlek.
Harcolok, míg csak élek.