Sokáig elhittem hogy királylány vagyok és eljön értem a szőke herceg. Meg is érkezett aztán tovább állt.
Utána hittem abban hogy mesék nincsenek, be kell érnem egy átlagos pasival aki kicsit olyan mint a magyar narancs, nem is jó nem is szép de az enyém, vagy mégsem...hazudott...megcsalt...
Ettől kezdve biztos voltam benne hogy nincsenek mesék, de jött egy tél, hatalmas hóval és a fehér lepel mindent befedett. Aki azt mondta az idő gyógyít lehet mégsem tévedett. Jött a tavasz és vele egy ifjú, nyár lett mire beszédbe elegyedtünk, és az ősz el is vitte. Nem tartott sokáig de annál többet jelentett. Új álmokat, erőt és hitet.
Azóta tudom, hogy ha elhiszem királylány lehetek és ha kitartóan várom eljön értem a hős herceg...