1X éreztem, hogy szeretek ,és viszont szeretnek....
1x volt, hogy boldog voltam igazán....
Többször csalódtam és fájt.....
Többször volt, hogy lent voltam, de aztán utána feljöttem....
Máskor volt, hogy féltem, de aztán reméltem/aztán ismét felálltam
és mentem tovább az utamon....
Volt mikor meggyötörtek, megaláztak, megtapostak, leköptek,de ez fájt,mert nem tudtam/ miért?
Volt,hogy boldogtalanságom mindent el nyomot,és nem figyeltem másra amire kellett volna.
Volt mikor azt éreztem minek élni!
Ezért volt mikor akaratlanul megbántottam, vagy sértettem embereket.. és még meg is sebeztem őket.
Volt mikor álmatlanul feküdtem, vagy csak keseregtem saját nyomoromon .
Volt mikor ragyogott rám a nap/sajna kevés embernek adatik meg/
Volt mikor vihar tombolt ,és néztem az eget/miért pont velem történik mind ez?/
Volt mikor csak keresgéltem és nem találtam...
Volt mikor bevillantak szép fájó emlékek...
Volt mikor elbújtam,hogy ne lássák bánatomat és sírásomat
de volt mikor örültem a " boldogságomnak" Volt mikor ügyeskedtem és nagyot remekeltemé...
De megtanultam,hogy lehet fájó szívvel létezni...
Megtanultam, hogy remény nélkül nem lehet élni!
Megtanultam, hogy vihar után mindig süt a nap...
Megtanultam, hogy ne mutassam ki fájdalmamat senkinek...
Megtanultam a póker arc viselését...
Megtanultam azt is , hogy néha muszáj búcsúzni...
Megtanultam, hogyan kell tolerálni dolgokat..
Megtanultam azt is ,hogyan kell túlélni azokat a dolgokat amit utálok ,így jutottam el eddig a pontig . most már/
csak
SZEBB és JÓB KÖVETKEZHET