Ma akkora meglepetés ért az oldalon, amilyen eddig még soha. Az elmúlt két napban 4-en nézték meg a lapomat. Persze üzenet egy szál se. Fontolgatom a dolgot, hogy nem jövök fel többé, sőt törlöm magam az oldalról, de valamiért csak feljövök időnként.
Azzal már tisztában vagyok, hogy a sors kezére kell bíznom, hogy megtalálom e azt az egy embert akivel eltölthetem életem sajnos már nem jobbik részét. Bár szerintem rajtunk is múlik van e jobbik, vagy melyik a jobbik része.
Az utolsó 10 évben nem mondhatom, hogy kegyes lett volna hozzám ég, de még lehet! Viszont kaptam olyat is, hogy ha amíg élek nem kapok többet már akkor is elégedett vagyok, és csak hálás lehetek. Tehát amit az egyik kezével elvett, azt a másikkal visszaadta. Olyan ez mint Mátyás király madara.
Hogy mi volt az. Talán legközelebb elmondom.

Nagyúr a magány! Azt vettem észre az utóbbi időben, hogy időnként szeretek egyedül lenni. Persze ez csak egy-két napra korlátozódik, de akkor is....
Az ember társaslény, ez nincs így jól. Talán azért van, mert napközben elég sok emberrel kerülök kapcsolatba így tehát ember hiányom nincs, barátaimmal is összefutunk hetente 1-2 alkalommal. Akkor hol itt a baj? A baj ott van, hogy minden éjjel egyedül gyűröm össze a lepedőt. És ez már elég nagy baj.
Na jó nagy szómenésem volt, de ez most jól esett.
Üdv: mindenkinek
SziBi